Azt már tisztáztuk, hogy elég beteg gondolataim vannak, de úgy általában is imádom az őrült dolgokat. Érdekel a neurológia, a pszichológia és a pszichiátria, az emberek viselkedése és őrültsége.
Vicces. Az embereket nem szeretem, csak a hülyeségeiket...
Érdekesnek tartom a belső őrületeket, melyek olykor teret kapnak az emberi elme határain túl is, itt az anyagi világban. Egyszer Katinak (aki még nem tudja, hogy ez a fedőneve, de hamarosan rájön!), aki pszichológiát tanul Pesten, azt mondtam, hogy szeretem Lady Gagát, mert nem fél megőrülni. Igen. Az a nő vagy eleve háborodott vagy csak kitűnő színésznő. És én imádom, bármi is a magyarázat.
De nem csak ennyi az egész!
Szinte fanatikusan rajongok az ember által érzékelhető és az emberi érzékelésen túli bolondériákért. Ezotéria, misztikum, legendák, legendás szörnyek, Mumus. Olvastátok már Stephen King, Mumus című novelláját? Az Éjszakai műszak nevezetű gyűjtőkötetben található és valami eszméletlenül eszelős. Már csak a rá való gondolás is apró boldogsághormonokat lövell szerte a testem keresztül.
*Kellemesen megborzong.*
Egyszer szívesen ellátogatnék New Orleans-ba, mert állítólag ott található a Voodoo hazája. Baromi érdekes lehet.
Meg a maják és inkák letűnt birodalma. De ott vannak az indián mondák és hitvilág is. Vagy még messzire sem kell menni, mert a közvetlen tőszomszédunk, Románia is büszkélkedhet némi vérfagyasztó történelemmel Vlad Tepes, vagy más néven Drakula jóvoltából. De magyar földön is találunk rémalakokat, kikkel ijesztgethetjük a gyerekeket. Báthori Erzsébet ismerős valakinek?
Igen? Baromi jó horror filmet készítettek belőle. Ha valakit érdekel a címe: Ezt éld túl! és a szokásos ramaty horror felhozatalhoz képest elég ütős lett.
Vagy ott vannak még a Nagy-Britannia területén elterülő hatalmas várak, kastélyok és elhagyatott helyek. Tudod, miről beszélek, ugye? Rengeteg titok lengi körbe ezeket a helyeket, mint valami feloszlani képtelen köd, mely minden egyes eltelt évvel sűrűbb és sűrűbb lesz, mert senki sem lebbentette fel a lepelt az ott lakozó rejtélyekről.
Hiszek a felsőbb hatalomban, a túlvilágban, a szellemekben, de még a húsvéti nyusziban is...
Na jó, ez az utolsó durva volt. Még tőlem is beteg lenne, ha tényleg elhinném a létezését!
De a többi igaz. Kell lennie valaminek, ami befolyásolja az életünk.
Ott vannak az átkok, a rontások, a védő bűbájok, a sárkányok legendája. Valami csak ihlette őket. És minket is. Nem hiszem, hogy csak a kémia és a fizika adhat magyarázatot mindenre. Ennyire nem lehet egyszerű a Világ!
Valaminek történnie kellett, amiért a kedvenc lényeink visszahúzódtak a mesék és a rémsztorik könyveinek lapjaira. Amiért ma már nem látjuk őket, nincsenek körülöttünk.
Amikor ebbe így belegondolok, kissé csalódottnak érzem magam. Mert olyan... Nem is tudom. Kissé mámorító belegondolni, hogy létezhet valahol egy rejtett, eltitkolt világ, ahol létezik a kis hableány, a tűzokádó sárkány és egy tündérkeresztanya. Csak nem kerestük a legmélyebb óceánban, nem másztunk elég magas hegyre és nem mentünk túl az óperenciás tengeren.
De valahol ott kell lenniük! Érzem!
És én meg akarom találni őket!
Legközelebb ugyanitt!
Csanita
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése